Most fejeztem be a 1x11-et, a szünet utáni elsőt... Hát ez nagyon... nagyon... intense volt. Csak így tudnám mondani.
Spoilerezzek, nem spoilerezzek? Á nem, szar belefutni egybe, nem mintha bárki is nézné ezt a szart.
Szóval a logika, meg cselekmény még mindig lvl 0.
Danny-Charlie ügyében félig meghallgatásra találtattak imáim. Az első rész óta ezt könyörögtem.
Nora meg végre megcsókolta Milest, és mi a vége? Beéengetik, hogy ő, és... és.... az...
Ennek ellenére nagyon tetszett a rész. Komolyan, egy-egy jobb poén még a színészi munka teljes hiányát is feledtette velem.
Billy Burke meg hozza itt is a Csárli fákin Szvan dolgot: egyetlen értelmes karakter a nagy szar közepibe :DD De milyen egy cuki példány...! (na jó, nem, ott van Nora és Aaron is, akik nem is olyan hülyék)
Az a zárójelenet meg nagyon, khm, fura volt, én teljes vétéef-fejjel néztem végig, míg beugrott a rész első flashbacke... (csak én vinnyogtam a kocsis poénon? főleg, mikor hozzátette, hogy milyen autó volt xDD )
Na mindegy. Amit ebből ki akartam hozni, hogy mindenki nézze, hiszen kurvajó, plusz még csak 11 rész ment le ösz-visz, még van idő beérni. És jó is, ha nem a színészi munka vagy az értelem miatt néz az ember egy sorozatot, hanem egy poszt-apokaliptikus világképért, egy kipusztult világban felvett felvételekért, kétésfél cukker emberkéért és nem utolsó sorban a vérért. Merthogy itt a csak a Pilotban több vér folyt, mint a Dexter (vagy akár a Gyilkos Elmék vagy a CSI) összes évadjában. És itt még menőn, színen is halnak ^.^