Először is, kiírom magamból ami a kis lelkemet nyomorgatja már péntek este óta. Szóval, numero 1-es Béla bátyám, ha egyszer idetévednél eme széles internetbe: Fuck you. The world owes me, so fuck you.
Máris jobb ^^
A tegnapi napból nem sok maradt meg (pont azért is van a blog, mert egy nap alatt képes vagyok százalékosan elfelejteni mindent). Annyi biztos, hogy elmentünk Faterrel meg Hugival a boltba.
A tengerhez készültem, a tóhoz indultunk, de mire a megállóba értünk, mind konstatáltuk hogy kibaszotthideg van. Hugin három, rajtam négy, Fateron két és fél réteg volt, de egyformán vacogtunk.
Azért felpattantunk a 17-es sorszámú vasparipára, és elmentünk egy pár megállót a Stabbetorgetig. Ott leszálltunk, be a boltba.
Az az a bolt, ahol a posta van, és kicsi, és szűk, és rosszulfelszerelt és drága. Nem baj, sikerült mindent megvenni. Bár a kukoricáért vissza kellett szaladnom, de a végén minden meglett.
Aztán az is tuti, hogy Hugit a megállóban a saját testhőmmel melengettem, meg beengedtem a jó meleg kabátom alá, ő meg ezt azzal a cukkerséggel hálálta meg, hogy olyan hangokat adott, mintha belém fújná az orrát. Aztán mikor megbeszéltük, hogy az ő pulcsija van rajtam, és a hangok is abbamaradtak, megjött a busz, és hazajöttünk.
Vacsira rántotthúst sütöttem, de ó, bár ne tettem volna. Sok vele a munka, sokat kell utána mosogatni, és igen nehéz feltakarítani a padlóról, ha valaki elejti tányérostul. (Nem célozgatok, én voltam ennyire gyökér .__.)
Aztán benyomtam a Sims3-at és hajnali kettőig játszottam. Régen annyira kötődtem a kis Simekhez, hogy egy fél évig képes voltam egy konkréttal azzal felnőttkorában játszani, kódokkal, meg mindennel fiatalítottam őket. És akkor is általában nem megöregdetek, hanem elszartam egy kódot és újra kellett rakni az egész játékot. But not anymore ^_^ Az X-Akták megtanított a halandóságra és az elengedésre, szóval mostantól addig élnek, míg kitart 120 simnapos életkéjük. Nem mintha ez bárkit is érdekelne.
Ma viszont nagyonfasza napom volt. Tizenkettőig fel sem bírtam kelni az ágyból. Nem volt fizikai bajom, csak egyszerűen nem bírtam... Hogy lesz így ebből holnap iskola, azt nem tudom.
Utána X-Aktákat kezdtem nézni.
Brand X - Mindig is nagy Morley fan voltam, ha egyszer cigizni fogok, csak azt szívom majd. Egyébiránt azt is imádtam, ahogy Mulder haldoklott, meg hogy végre Skinnermaci is kapott rendesen képernyőidőt ^^
Hollywood A.D. - Na ennek a szépségnek minden egyes másodpercét imádtam. David egy zseni, David egy isten. Az ahogy elkezdőtött, a filmmel, és a koporsó... és ahogy utána megtudtuk a sztorit... És hogy pont ebben a részben van az, ami miatt elkezdett érdekelni a sorozat, mert láttam az Állítólagban (az edényre felvett hang dolog) és Scully sztoria Sister Spookyról, meg hogy tud ógörögül... És az a jelenet a hotelben a telefonokkal... És a vége, mikor kiderül a film koporsós zárójelenetének a csattanója... Ez volt szerintem a sorozat legeslegjobb epizódja. Komolyan. Jobbat én se tudnék írni. Ráadásul megvan a forgatókönyv, és David nemcsakhogy a sztorit írta meg ennyirefaszán, de még a forgatókönyvet is jó olvasni. Kurvanagy poénok vannak a karakterleíró szövegekben is :D
Fight Club - Egy újabb kurvajó rész, imádtam az elején azt a trükköt Arlene-el :D (ezt így valszeg még egy Phil sem értené xDD) Meg ahogy a csóri az autóra csimpaszkodott, erre az belevezetett a fába xDD Tök poén volt még a végén összevert Mulder meg összevert Scully is, jól állt nekik a sebsmink :DD Amúgy ami at egészben a legjobb volt, az az, hogy ez az utolsó előtti igazi MotW sztori Mulderrel, ami valóban szórakoztató, meg jó, meg minden. Oh, how will I miss all these episodes and moments :CC
Je Souhaite - És a uccsó igazi X-Akta. A történet egyszerűen zseniális, a hülye embereket lenéző dzsinn, a hülye emberek és Muldiék. Az összes kívánság zseniális volt, különösképpen a láthatatlanság. Meg ahogy a dzsinn prezentálta, hogy mit kéne a testvérnek kívánnia xDD arany kerekesszék xDD A láthatatlan hulla volt az, amin vinnyogva nevettem. Ez hordozta egyik szívfájdalmam is a rész kapcsán: nagyon sajnáltam szegény Scully-t, ahogy lebőgött az harvardi tudóscsapat előtt. Mulder kívánságai is óriásiak voltak, főleg, mikor tudta nélkül visszakívánta az első kívánságát xD Volt még egy dolog, amit sajnáltam a részben: nem derült ki a dzsinn neve. Valahogy érdekel, mi lehetett.
Az utolsó rész pedig a Requiem. Hol sírtam, hol nevettem, hol szívrohamot kaptam (azt olvastam, Marita legközelebb márcsak a The Truthban lesz, szóval igencsak beszartam, mikor megláttam) Ettől a résztől nagyon féltem, féltettem Muldert, féltettem a sorozatot, mégsem volt olyan rossz. De az egyszer tuti, hogy már nem lesz semmi sem ugyanolyan. Főleg nem azok után, ami Scullyval történt. Persze az se semmi, ami Mulderrel lett, de akkoris...
(igen, szeretek rébuszokban beszélni a sorozataimról)
És most arra várok, hogy megsüljön a kaja, amit tizenöt perce raktam a sütőbe.
Na és, ami kimaradt tegnap, meg a mai:
Day six: favorite villian
Eddie Van Blundht. Imádtam a karaktert, főleg, mikor Muldert játszotta. Ide több indoklást nem nagyon tudok írni, mivel egyszerű szimpátia alapján döntöttem ^^
Day seven: Favorite episode
Ide nem tudok mit írni. Azt hiszem, egy cím és indoklás helyett kaptok egy listát ^^ Fearful Symmetry, Dod Kalm, Humbug, Clyde Bruckman's Final Repose, War of the Coprophages, Syzygy, Jose Chung's From Outer Space, Quegmire, Avatar, Musings of a Cigarette Smoking Man, Leonard Betts, Never Again, Small Potatoes, Unusual Suspects, Detour, Post-modern Prometheus, Chinga, Kill Switch, Bad Blood, Folie a Deux, Drive, Triangle, Dreamland I-II, How the Ghosts Stole Christmas, The Rain King, Monday, Arcadia, Milagro, The Unnatural, Three of a Kind, Field Trip, Millenium, The Goldberg-Variation, The Amazing Maleeni, X-Cops, First Person Shooter, Theef, En Ami, (itt hiányzik az all things) Brand X, Hollywood A.D., Fight Club, Je Souhaite. Eddig ^^
Asszem, hogy ha az életem múlna azon, hogy válasszak egyet, az talán - mondom talán - a The Unnatural lenne. A sztori orgazmikus (David egy zseni, David egy isten) és emelett megható és vicces is. És David írta-rendezte. De persze azért írtam ennyit, mert ez annyival nem jobb, mint azok, hogy kajakbiztosan kijelentsem, igen, ez a kedvencem.
És most megyek és nézek valamit. Nem tudom még hogy mit, de majd kitalálom ^_^
