A mai nap, mint minden kedd, szarul kezdődött. Alapjáraton nem értem, mire jó a főzésóra, főleg, ha teljes hülyeségeket tanítanak nekünk.
Az meg már mennyire ridiculous, hogy az egész osztály együtt főz öt tál kaját, és jó, ha egy tányérral megeszünk. Minden kibaszott héten. Ebédnél viszont jönnek, ha maradékot hagysz, és elkezdik mondani, hogy bezzeg Etiópiában éheznek a gyerekek...
Aztán torna volt, de nem volt benn a tanár. Az osztály egyik fele ilyen kiesős tollast játszott, a többiek meg fociztak. Mindkét körben én estem ki először. Viszont tök fura volt, mert az első körben Ella esett ki utánam, és elkezdett beszélni hozzám. Értitek... Ő... Hozzám... Svédül... És még csak nem is hisztizett, hanem beszélgetni akart... Velem... Még most sem vagyok teljesen biztos abban, hogy ez mit is jelent .__.
Aztán kaja. Megvártam Hugit, akinek még egy negyedóráig órája volt, de mire leértem az ebédlőbe, a Puta elkezdett visszabaszkodni. Le se szartam, beszéltem tovább Hugival. Erre mit szól a kurvája?
Beszélj svédült, mert ő - bök itt Thaliára, aki a tanítványa nem mellesleg, és még a nevét sem tudja -.- - nem érti.
Mondom mázli, hogy a, nem velünk van, csak mindenhová követi a húgom mert magányos, b, nem hiszem, hogy ért a Mentalistához vagy a Green Dayhez és c, nem is akarom, hogy értse, amit mondok.
Na mindegy, a ribanc ellökdösött az auláig (!) éreztem, hogy baj lesz. Az is lett. Bementünk, és megjelent egy buzi, és táncházat tartott.
Konkrétan mocskos, izzadt kéz mancsolta mancsaim, mint egy műhely falára kiragasztott, kétezerhárombólottmaradt, kihajthatós Pamela Anderson Playboy mellékletet... Aztán, mikor már nem éreztem a bal karom, kiálltam. Lecsesztek, mondom "unt i könyök, unt i könyök" és mutogattam is a fájós testrészt, csakmert éreztem, hogy a könyök szó közel sem hasonlít svéd megfelelőjére.
Akkor megengedték, hogy ülve maradjak, és nemsokára kiengedtek. Kérdem Jennifert, hogy NO lesz, rájt, mondja nem, tizenöt perc, és mehetek vissza a Balettbe ugrálni .__.
Vissza is mentünk, de én nem álltam be. Pontosabban tokahercegnő bevonszolt, de mikor elfordult, visszamentem a polcok közé a fiúkhoz, és leültem. Jött Dánne, hogy mégis mibaj, mondom nem akarok táncolni, és elég meggyőző lehettem, mert egy ideig békénhagyott.
Aztán jött a béke alkonya, Lotta személyében, aki ismét belökdösött. Megint eljöttem, de most a másik oldalra mentem a polcok közt (az Aula a könyvtár is >.< ) és leültem, és így csak egy nagyon kis területről látszottam.
És találtam egy dinós könyvet is, tök érdekes volt ^^ Nem is gondoltam volna, hogy egy Triceratopsz le tudott győzni egy T-Rexet... Cho wins! ^^
Aztán haza lehetett jönni, én meg szó szerint futottam >...<
Amúgy tök jó, hogy egy félévben egyszer van szülői értekezlet, múltkor baszott elmenni Muter, most meg aszondja, hogy nem tudott bemenni, mert minden ajtó zárva volt...
Mondjuk az a gáz, hogy elhiszem, hogy így volt. Hétfő reggel is, 7:44-kor voltunk a sulikapuban, és ott kellett fagyoskodnunk egy öt percet, mire kinyitották az ajtót...
Ez van, így szeretlek Svédország!
